„A telep, ami az észak-keleti városrészben található, kb. 45 km2 át húzódik. Az átlagos vastagsága mintegy 250m. a Gyűrődés vastagsága a só tengelyirányú övezetében gyakran meghaladja az 1.200 m-t. A Tordai só egy monominerális kőzet, amely halit kőből áll (NaCl), ásványi anyag, amelynek mértéke meghaladja a 99%. Az elemek, amelyek nem oldódnak, főként a CaSo, nem haladja meg a 0,7%. Becsült tartalék 38,750 millió tonna.
A só felületi megjelenése, ami a gyűrődési kőzet eróziókövetkezően jelent meg, a Virág Völgy és a Sarala Volgy által, ismerté tette ősidők óta.
A réteg rendszeres kiaknázása megkezdődött a felszíni bányában és később a földalattiban, amelyek a római Dacia megszállással kezdődtek, és amelyek egy alapvető gazdasági szerepet játszódtak a Potaissa (mai Torda) falufejlesztésében. (…)
Aurelianus visszavonását követően, a tizenegyedik században, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a só kitermelése folytatódott. Feltételezhető, hogy a helyi lakosság folyamatosan aknázta ki a sót, a hazai igények fedezésére és a kivitele a szomszédos országokba ahol egy ilyen ásvány nem létezet.
A mai napig ismert első dokumentumok Erdélyről, amelyeket 1075-ben a magyar kancellária nyilvánítja, említik a magyar vám-sóbányákat „a városban, amely neve Torda, egy hely, amely magyarul Aranyas-nak hívtak, és latinul aureus-nak.”
A tizenharmadik század során a Tordai Akna dokumentumokban van említve, „a tordai sóbánya”. Egy növekvő időszak után, a késő tizennegyedik század és a tizenötödik század közepe között, egy lelassító időszakot következik az erdélyi bányászati fejlődésben. (…)
A Habsburgi hatalom létesítménye a késő tizenhetedik században és a növekvő társadalmi anyagi szükségletek, meghatározták, hogy, a tizennyolcadik század második évtizedében, növekedjen a nyersanyag-kitermelő iparágak fontossága. A sóbányák a császári hatalom közvetlen irányítása alá kerülnek. A hatások érezhetőek Tordában is.
1690-ben, elindítják az első felbontó bányászati munkákat, a jelenlegi sóbánya helyén, a Therezia dóm tármákjain keresztül. Röviddel azután a „Szent Antal” bányát nyitják meg.
(…) Az I. világháború után, a só kitermelése állami monopóliummá változik, és a magán-kapitalista vállalatok nem jogosulnak koncesszióra és az ásványi kiaknázásra. (…)
A bánya bezárása után 1932-ben, egy ideig el van feledve, amíg a második világháború idején, újra megnyitják, és a város lakossága óvóhelyként használja fel. 1950 után 1992-ig, amikor a bányát újra nyitják a nyilvánvalóságnak, amikor megkapja a turisztikai célpont állapotot, az első 500 m a Ferenc József közlekedési galériából raktár ként használták sajtok raktározásához.
(Az információ a hirdetőtáblán vannak kijelezve és a régi bánya bejáratánál találhatóak.)
Kapcsolatok
Cím: Salinelor utca 54 B, Torda város, irányítószám: 401106, Kolozs megye
Tel: +4.0264.311690; +4.0364.260940
Hasznos információk
A sóbányában a hőmérséklet alacsony, 10-12 Celsius fok között, ezért ajánlott, hogy a bánya bejáratánál (főleg nyáron) egy vastagabb kabátot vegyünk.
Nem tanácsos babakocsival vagy sok poggyásszal belépni, mivel a leszállási terek szűkek, és a liftekbe nem szabad nagy hordárkocsikal vagy sok poggyásszal beszállni.
Kb. 1 óra 30 perc – 2 óra kell a sóbánya meglátogatására (ha nincsenek más funkciók használva, amelyek a föld alatt találhatóak).
Napi program: naponta 09:00 és 15:00 óra között.
A bejárati jegy ára
– felnőttek: 15 RON
– gyermekek 3 éven felül: 8 RON
Bérletjegy (minimum 7 napi előfizetés)
Felnőttek: 12 RON/nap
Nyugdíjasok: 10 RON/nap
Gyermekek: 6 RON/nap
Szolgáltatások, melyek a föld alatt találhatók
- Bowling
- Minigolf
- Hajók
- Nagy kerék
- Sportterek
- Előadóterem
Elhelyezés
A Tordai Sóbánya, Kolozs megyén, fel volt újítva és újra nyitva egy különböző megjelenéssel, 2009. december 2-án. A változásokon keresztül, a sóbánya egyik legmodernebb gyógyhelyé vált Közép- és Kelet-Európában.
A Tordai Sóbánya egy figyelemre méltó turisztikai látványosság, kb. 32 km-re Kolozsvártól (30 perc autóval a E60-on).
A Sóbánya több szobákba van osztva, régi bányászati terek, beleértve a nagytermet és, ami fel borzit akárkit a bejárattól kezdve. A leglátványosabbak a teraszok a só szigeten, amelyek felülről, úgy néznek ki, mint az ufo-k.
